Térkép - Sankt Gallen kanton (Kanton St. Gallen)

Sankt Gallen (svájci német dialektusban Sanggale, franciául Saint-Gall, olaszul San Gallo, rétorománul Son Gagl) Svájc egyik kantonja az ország északkeleti részén. 2013-ban 491 699 lakosa volt. Székhelye Sankt Gallen városa.

Sankt Gallen kantont Bonaparte Napóleon hozta létre mesterségesen különböző történelmi területekből és birtokokból az 1803-as rendeletével, melyben az addigi Helvét Köztársaság helyett megalapította a Svájci Államszövetséget. A kanton területének mintegy fele a Sankt Gallen-i apátság birtokaiból származik.

A kolostor története i.sz. 612-ig megy vissza, amikor az ír Szent Gál remetelakot épített a helyén. 720-ban az alemann Szent Otmár alapította meg az apátságot, melyet Gálról nevezett el. 926-ban a kalandozó magyarok kifosztották a kolostort és a környező várost. 1205 körül a kolostor apátja a Német-római Birodalom önálló egyházi vazallusa lett. 1405-ben Appenzell fellázadt az apát uralma ellen, sikeresen elszakadt és csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. 1415-ben Sankt Gallen város szabadságjogokat vásárolt Zsigmond császártól, a század végére pedig teljesen elszakadva az apátsági függéstől, szabad birodalmi városi jogokat kapott. 1468-ban a kolostor megszerezte a Toggenburg grófok birtokait. Mind a város (1454-ben), mind a kolostor (1451-ben) társult tagként csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, de Appenzellel ellentétben nem kívántak teljes jogú kanton lenni.

A reformáció idején a város polgármestere, Joachim Vadian protestáns hitre térítette Sankt Gallent, míg a kolostor természetesen a katolikus hit bástyája maradt. A feltüzelt városi lakosság azonban kiűzte a szerzeteseket a városból és leszaggatta a szentképeket a városi templomokból.

1798-ban a francia megszállás után létrehozták a Helvét Köztársaságot. A kanton mai területének északi fele Säntis kantonhoz, a déli pedig Glarus egyes részeivel Linth kantonhoz került. Az apátságot 1798. szeptember 17-én felszámolták, Pankraz Vorster apát pedig Bécsbe menekült. Az új kormányzat által kivetett adók és a kolostor bezárása miatt lázadások törtek ki. A második koalíciós háború idején, 1799-ben az osztrák hadsereg bevonult Sankt Gallenbe és rövid időre visszaültette az apátot korábbi helyére. Az 1803-as mediációs törvénnyel Napóleon megszüntette a Helvét Köztársaságot és létrehozta a kantonok konföderációját, a Svájci Államszövetséget. Ekkor hozták létre Sankt Gallen kantont az apátság, Sankt Gallen szabad város, Rapperswil, a pfäfersi kolostor, Sargans grófság és a rheintali, sax-forsteggi, hohensaxi, werdenbergi, windeggi és uznachi birtokok összeolvasztásával. A kanton alkotmányát 1814-ben hozták létre, amelyet később többször módosítottak, utoljára 2001-ben.